Mucha Dorka Puncs című kötete idén júniusban a 90. Ünnepi Könyvhéten jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában. A szerző ezzel a regénnyel a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra is esélyes volt, a jelöltek szűk hármas listáján szerepelt Moesko Péter és Fehér Boldizsár mellett. (Utóbbi vehette át 2019. október 10-én a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválhoz kapcsolódó Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron Vak majom című regényéért.)
Mucha Dorka alig 160 oldalas kisregénye újszerű hanggal, lecsupaszított és szikár formanyelvvel megírt története egy cseppet sem hétköznapi, bár mindenki számára ismerős történetet mesél el egy fiatal lány és egy idősebb férfi kapcsolatától. Az egyetemista és a Tanár úr szabálytalan kapcsolata a lány szemén keresztül tárul az olvasó elé, de a történet látlelet a 2010-es évekbeli budapesti egyetemista közeg zárt világáról, valamint az Y generáció útkereséséről is.
Mucha Dorkával az Őszi Margó Fesztivál 3. napján Valuska László fesztiváligazgató beszélgetett a könyvről, a bemutatása után eltelt időszakról és a fiatal szerző további terveiről. Az utóbbi 3-4 hónapról Mucha Dorka elmondta, hogy egy eseményektől felpörgött időszakon van túl, rengeteg olvasói megkereséssel, kiemelve, hogy a gyorsan eltelt időszak alatt nem sikerült még végigolvasni a nyomtatásba került kész szöveget. Valuska László kíváncsi volt rá, hogy azt a „kemény” párkapcsolatot – ami a Tanár úr és a diáklány között zajlik – láthatta-e, átélhette a szerző? Vagy volt-e valami szikra, ami beindított ezt a történetet?
„Minden pályakezdő megkapja azt a hasznos tanácsot, hogy írjon arról, amit ismer. Huszonévesen az ember leginkább egyetemre jár, így adta magát, hogy egyetemi sztori lesz az első könyvem témája. Ezt a közeget tudtam megragadni, és ismertem ezeket a karaktereket, történeteket. A szikra az lehetett, hogy volt egy szövegem, amire Totth Benedek a mentorom rákérdezett (Totth Benedek a Független Mentorhálózat mentora, író az első Margó-díj nyertese a szerk.) hogy érdekes ez a hang és a karakter, mit tudok róla?” Ez az a rész a szövegben, ami a leszakadt karnisról szól, ahol „szombati” fiúk jönnek, mennek és a lány meg ül egy leszakadt karnissal és sajnálja magát.
„Egy ilyen típusú karakternek biztos, hogy nincs normális kapcsolata, és amilyen lúzer biztos valami elérhetetlen fickóba szerelmes.”
6-8 szövegem is volt, ami ebben a témakörben íródott, így praktikus döntésnek tűnt, hogy ez legyen az első kötet témája, mesélte a regény keletkezéséről Mucha Dorka. Valuska László felvetette azt, hogy ha a történet, ami erről az „aszimmetrikus” kapcsolatról szól, nem 2019-ben jelenik meg, hanem mondjuk 5 évvel ezelőtt, akkor talán máshogy olvasnánk a könyvet. Akkor még a #metoo nem robbant ekkorát, és nem lett volna ekkora hatással a társadalmunkra. Mucha Dorka hozzátette, hogy ezek a szövegek még 2017-ben íródtak, amikor még nem volt #metoo őrület, és zavarja is, hogy összehozzák ezzel a jelenséggel. Azzal érvel, hogy
„a karaktere nem áldozat típus, felhívja azt a számot, nemcsak úgy megtörténnek vele a dolgok.”
Valuska László hozzá is tette, hogy a kérdés csak arra akart rávilágítani, hogy máshogy olvassuk ezt a történetet 2019-ben és a #metoo előtt. Valamint beszélt arról is, hogy egy kapcsolat valamiféle hatalmi helyzetről is szól, mindig van dominánsabb fél, és ez egy kapcsolaton belül is változhat. Mennyire volt fontos a Puncsban, hogy ez a hatalmi helyzet legyen ábrázolva? A szerző erre a kérdésre kifejtette, hogy nagyon fontos volt számára ez a hatalmi viszony, majd azt is hozzátette, hogy doktori munkáját is a hatalom és nők témakörben írja. A regényben egy olyan karaktert akart, aki kapálózik az irányításért, hatalomért, de csak nagyon rövid ideig érzi azt, hogy ő irányít, vagy van beleszólása az eseményekbe. Az igazság azonban az, hogy igazából sohasem az történik, amit ő szeretne.
Valuska Lászlót az is érdekelte, hogy volt-e egy olyan struktúra, ami alapján haladni akartál, hogy a karaktereknek hogyan kell változniuk, fejlődniük? Valamint feltette azt a kérdést is, hogy kikből, milyen sztorikból raktad össze lány karakterét? Mucha Dorka mesélt arról, hogy nagyon sok időt töltött az egyetemen és végignézte ezeket a történeteket. Azt tudta, hogy ebben a történetben senki sem fog nyerni. Nem nyer a lánnyal szemben a feleség, de a házaspár kapcsolata sem nevezhető megmenthetőnek. Inkább, ahogy Dorka fogalmaz folytatható,
„ahol egymás mellett élünk, de gyűlöljük egymást.”
Valuska arra a kérdésére, hogy mennyire lehet ezt a történetet egy Coming of Age – felnövéstörténetként értelmezni? A fiatal szerző kifejtette, hogy nem gondolja, hogy bármiféle fejlődés történne a szereplővel, Amarilla a lakótárs, aki az egyetlen pozitív példaként szolgálhatna, lehetne követendő példa, de mégis ugyanoda tér vissza a főhős. Ezért nem is lehet fejlődésregény. Azokra a kérdésekre, hogy van-e generációs fordulópont, abban hogy felhívja a lány telefonon a Tanár urat? Vagy nem történt ezzel a generációval semmi változás az előző generációkhoz képest? Mucha Dorka úgy válaszol, hogy mi most már tényleg azt csinálunk, amit akarunk, nincs olyan, hogy ne lehetne, valamit megcsinálni. Nem tudjuk, hogy mit csinálunk, de azt megcsinálhatjuk.
Valuska Lászlót az is érdekelte, hogy elsőkötetes szerzőnél milyen irányban képzelhető el a további pályafutás? Mi az, ami továbbvihető a Puncsból? Mucha Dorka válasza a kérdésre egyszerre volt rövid, lényegretörő és határozott. A minimalizmust emelte ki, amivel válaszol is arra kérdésre, hogy a jövőben milyen témával szeretne foglalkozni. Most egy olyan szövegen dolgozik, amiben kis gyerekek fognak szemétkedni egymással, és az a szöveg még lecsupaszítottabb, szikárabb lesz.
„Azokról a hétköznapi kegyetlenségekről, szeretnék írni, amikor úgy bántunk másokat, hogy észre sem vesszük. Úgy gondoljuk, hogy jogos és rendben van, belefér.”
Valuska László kérdésére, miszerint olvasóként kik voltak azok a szerzők, akik legjobban hatással voltak a munkásságodra? A fiatal szerző a magyar irodalomból Szabó Magdát, Hazai Attilát és Nagy Ildikó Noémit emelte ki. Az angol-amerikai írók közül Bret Easton Ellis-t, J.D. Salingert és a reménytelen női karakterek miatt egyértelműen Sylvia Plath-ot említette.
Kiadó: 21. Század Kiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 160
Forrás:
http://kulter.hu/2017/01/itt-a-szepirok-fuggetlen-mentorhalozata/
https://litera.hu/hirek/megvan-az-idei-margo-dij-harom-dobogosa-1.html
